A két ünnep között minden évben sor kerül egy hangulatos kóstolóra Kesztölcön, ahol felvidéki és kesztölci, esztergomi borászok megvitatják, milyenek lettek az aktuális évjárat borai. Az esemény egyben az évjárat kiértékelésére is alkalmat ad.?
A kesztölci újborkóstolónak immár egy évtizedre visszanyúló története van, a határon átívelő szakmai barátság indította útjára. Érdekes hely ez a település, a fölé magasodó, félkörívben katlant képző mészhegy oldalában elhelyezkedő szőlőterületekkel, több száz 18-19. században épült pincével. Minden alkalommal érdekes tanulmány összehasonlítani az itt termett, általában kemény, savasabb karakterű borokat a muzslai és garamkövesdi szőlők lágyabb, szelídebb termésével. A kesztölci kóstoló fő szervezői magyarországi oldalról Szivek Péter és Csiha Attila, fontos összekötő kapocs az egykori esztergomi hegybíró, Vikukel László, a felvidéki területekről pedig a garamkövesdi Szkala Polgári Társulás borászai: Stugel Miklós, Benyo Mihály, Kormos károly, Hacskó György, Geönczeöl Attila, de állandó résztvevők a muzslai Mészáros Henrietta, Csákvári Viktor és Árendás Zsolt is.Idén a Kostel Borház (www.kostel.hu), azaz Orlovits Gábor és Lőrincz András látta vendégül a csapatot, és az eszmecserébe bekapcsolódott a neszmélyi hegybíró, Simecz Róbert is. Rajtuk kívül Szabó János, Kara Dániel, Dinya György és Csákvári László borai kerültek még terítékre, összesen több mint 30 tétel.
A tapasztalatok. A 2016-os év nehezen indult. A késői fagyok Muzslán kisebb károkat okoztak, de Garamkövesden többen már előre temették az évjáratot. Április 27-én reggel a fagyhullám hatására a már zöldellő ültetvények egy része szinte 100%-ban lefagyott, és csak nagy nehezen, többnyire számottevő termés nélkül tudtak regenerálódni. Egyes dűlőkben emiatt ősszel nem is szüreteltek a gazdák. Özönvízszerű esők és betegségek – peronoszpóra, lisztharmat – is tizedelték a termést. Muzslán csak a leggondosabb növényvédelmet alkalmazó szőlészek lehettek elégedettek. A borok mennyisége a korábbi évek alatt marad, minőségük pedig igencsak eltérő. Sok volt a beteg szőlő, és az egészséges ültetvények is csak nehezen értek be. Szinte mindegyik bornál magasabbak a savak, jellemzően vékonyabb a test. Vannak persze kivételek. A Kékburgundi (Pinot noir) kiválóan beérett, 23-25 mustfok (Brix/régi csehszlovák mustfok) sem volt ritkaság, a Kékfrankos, Cabernet sauvignon viszont inkább rozénak volt alkalmas. De szép Zöld veltelinikkel, Királyleánykával, Olasz rizlinggel, Rajnai rizlinggel is találkoztunk a kóstolón. Egyelőre úgy tűnik, 2016 a könnyedebb, gyümölcsösebb borok évjárata lesz, bár nagyon korai még ítéletet mondani. Talán a tavaszi borversenyek választ adnak majd a kérdéseinkre.
